Parkolási díj

Beküldte Kiss László - 2014. máj. 09. 10:48
Téma: 

Ha megállunk autóval a városban, parkolási díjat kell fizetni, de díjmentesen maradhatunk folyamatos mozgásban az úttesten.

Egy takarékos üzemű autóval olcsóbb menni, mint fizetős parkolóban állni. Megéri párban ügyet intézni a belvárosban, mert amíg az egyik intézkedik, a másik köröz, elkerülve a parkolóhely keresés bonyodalmait és költségeit.
Pedig az álló autó kevésbé terheli a környezetet, mint a közlekedésben részt vevő. Nem kell akkora követési-és oldaltávolságot tartani, ezért harmada a helyigénye. Egy parkolóhely megépítése fele annyiba kerül, mint ugyanakkora területű úttesté. A parkoló autó nem koptatja a burkolatot, a mozgó igen. Nincs káros anyag kibocsátás, tisztább és egészségesebb marad a város levegője. Nem okoz balesetet, nem sérülnek emberek, nem keletkezik anyagi kár. Nincs üzemanyag fogyasztás, kevesebbet kell tankolni, nem emeli az ország energia függőségét. Nem okoz közlekedési dugót, nincs stressz.

A parkolási díj jelenlegi rendszere nem esik egybe a társadalmi elvárásokkal és igazságtalan: a társadalmilag hasznosat bünteti, a károsat jutalmazza. A parkolási díjat kezdetben a zsúfolt városrészek forgalmának csökkentése érdekében vezették be, de ma már fenntartásának más oka van: kis befektetéssel hatalmas bevételre lehet szert tenni. A zsúfoltság csökkentése helyes cél, de erre nem a parkolási díj a megfelelő eszköz.

Véleményem szerint külön kell választani a rövid parkolást és a gépkocsi tárolást. Rövid parkolás alatt az 1-2 órás leállást értem, amit díjmentessé kell tenni, költségeit be kell építeni az üzemanyag árába. Tárolásnak a hosszabb leállást tekintem, amiért fizetni kellene a közterületen. Műemléki jellegű városrészek vagy túlzsúfolt belvárosok védelmében a behajtási engedély, behajtási díj csökkentené eredményesen a zsúfoltságot. Ehhez azonban díjmentes városszéli parkolók és jó tömegközlekedés kell.

Kecskemét, 2014.
Kiss László igazságügyi szakértő