Motiváció

Beküldte Kiss László - 2005. jan. 01. 12:00
Téma: 

Motivációs felmérés a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán

Bevezetés

A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Műszaki Főiskolai Karán (GAMF) 1990 és 2004 között hallgatóink száma hatszorosára növekedett, miközben az oktatók száma csak egynegyedével nőtt. Ma átlagosan 25 hallgató jut egy oktatóra. Ez a változás új pedagógiai módszerek alkalmazását követelte meg az oktatóktól. Az új módszerek kiválasztásához, a pedagógiai munkánk megtervezéséhez ismerni és alakítani kell a hallgatók tanulási szokásait, ezért rendszeresen végzünk különböző felméréseket. Vizsgálódásunk egyik iránya a tanulás motiváltságának mérése. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen külső és belső tényezők miatt választják a hallgatók főiskolánkat, mi motiválja őket a tanulásra, mi az oka a nagyfokú lemorzsolódásnak. A motivációs felmérések eredményeit hasznosítjuk a tanítási módszerek kiválasztásában, és a beiskolázási tevékenységünk javításában is.

A felméréseket hallgatók bevonásával végezzük, a csoport munkájának vezetője én vagyok.

Eddig csak általános vizsgálatokat végeztünk a hallgatóság egészéről, ez a felmérés az első, amelyben egy szak specifikus jellemzőit kutatjuk. Felmérésünkhöz a mérnöktanár szakot választottuk, mivel tapasztalataink szerint a legerősebben éppen ők motiváltak a tanulásra. A vizsgálatot 2004. április 5-én kezdtük, a befejezést ennek a félévnek a végére tervezzük, a leszűrt tapasztalatokat szeretnénk beépíteni a 2004/2005/1 félévi munkánkba.

A felmérés

Első lépésként feltárjuk a tanár szakos hallgatók motivációs jellemzőit, majd összehasonlítást végzünk a többi szakkal. Kiértékelésképpen meghatározzuk a teendőket, hogy az egyik szakra jellemző motivációs többletet átvigyük a másik szakra is.

Ebben a dolgozatban az első lépés kerül rögzítésre.

A tanulási motiváció felmérését szolgáló kérdőívet 90 hallgató (minta) töltötte ki a 150-ből (tanár szakosok teljes létszáma). A kitöltési utasítás az volt, hogy pontozzák 0-10-ig a felsorolt motivációs tényezőket saját tanulásukra vonatkoztatva! Válaszaikat ne mérlegeljék, nincs helyes vagy helytelen válasz, az első benyomás alapján döntsenek.

A kérdőív felépítése olyan, hogy az első kérdéscsoport általános tájékozódó jellegű, a második a tanulásra vonatkozó általános érvényű motivációs elemeket keresi, a többi pedig ezeket az elemeket boncolja további részelemekre.

Az eredmények könnyebb áttekinthetősége kedvéért a kérdések melletti oszlopban feltüntettük a kapott válaszok átlagát és az átlagok szórását.

Kérdés Átlag Szórás
1.      Miért éppen a KF GAMF-ot választotta továbbtanulásra?    
1.      A mai világban diploma kell, mindegy milyen 5,35 2,81
2.      Keveset kell tanulni a diploma megszerzéséhez 2,69 2,26
3.      Másoktól sok jót hallottam róla 4,59 2,64
4.      Szüleim, családtagjaim ösztönzésére 3,89 2,71
5.      Iskolám ösztönzésére 2,4 2,36
6.      A főiskola reklámtevékenységének hatására 1,82 1,79
7.      Vonzó a város, jó a közlekedés, lakás, ösztöndíj, tandíj 3,97 2,92
8.      Ide volt elég a tudásom, pontszámom 4,23 3,07
9.      Érdekeltek az itt tanított ismeretek 7,07 2,37
10.  Jó az elhelyezkedési lehetőség az itt szerzett diplomával 5,8 2,35
     
2.      Mitől függ az, hogy szívesen tanul-e egy tárgyat?    
1.      Nincs érzelmi viszonyom a tárgyakhoz 3,01 2,27
2.      A tárgy keretében szerezhető tudás hasznossága 6,97 2,14
3.      A tananyag érdekessége 8,11 1,78
4.      Az oktató személyisége 7,59 1,85
5.      A tanítás módszere, érdekesek vagy unalmasak-e a tanórák 7,81 1,83
6.      A könyvek, jegyzetek, segédanyagok léte, minősége 5,71 2,6
7.      A követelményszint realitása 6,08 2,36
8.      Elméleti jellegű tárgy 4,43 2,27
9.      Gyakorlati jellegű tárgy 6,68 2,31
10.  Az ösztöndíjra és a tandíjra gyakorolt hatása 5,78 2,75
     
3.      A megszerezhető tudás hasznosságának ösztönző hatásai 6,01 2,46
1.      Az ösztöndíjra és a tandíjra gyakorolt hatása 5,71 2,84
2.      Általános ismeretet ad, sok helyen lehet alkalmazni 6,81 1,9
3.      Egy speciális terület mély ismereteit nyújtja 6,19 2,32
4.      Segít a többi tárgy jobb megértésében 5,68 2,18
5.      Elismertséget szerezhetek vele számomra fontos emberek előtt 5,67 2,41
     
4.      A megszerezhető tudás érdekességének ösztönző hatásai 6,79 2,19
1.      Megfelel eddigi érdeklődési területemnek 7,33 1,96
2.      Új érdeklődési területet nyit előttem 6,75 1,87
3.      Aktuális témákat dolgoz fel 6,86 2,17
4.      Előremutató, tartalmazza a friss kutatási eredményeket 6,57 2,46
5.      A legmodernebb eszközöket alkalmazza 6,45 2,51
     
5.      Az oktató személyiségének ösztönző hatásai 7,58 1,97
1.      Barátságos, segítőkész 8,19 1,83
2.      Megértő, együttérző 7,23 2,06
3.      Szigorú, de következetes 6,58 2,22
4.      Tudása biztos, fölkészült 8,21 1,83
5.      Jól kommunikál, szépen, érthetően beszél 7,71 1,93
     
6.      Az oktatás módszereinek ösztönző hatásai 6,16 2,15
1.      A tárgyhoz illő oktatástechnológia alkalmazása 7,33 1,92
2.      Szemléltetés léte, minősége 7,88 1,79
3.      Tanórán kívüli feladatok 4,63 2,29
4.      Komplex feladatok, projektek alkalmazása 5,12 2,31
5.      A hallgatók aktivizálása az óra alatt 5,82 2,45
     
7.      A könyvek, jegyzetek, segédanyagok ösztönző hatásai 6,65 2,28
1.      Rövid, tömör tárgyalásmód 6,41 2,63
2.      Világos, érthető szöveg 8,63 1,51
3.      Szép ábrák 5,1 2,35
4.      Elektronikus tananyag melléklet léte 6,71 2,54
5.      Példatár, feladatgyűjtemény léte 6,41 2,38
     
8.      A követelményszint ösztönző hatásai 7,79 1,85
1.      Világos áttekinthető követelményrendszer 8,42 1,77
2.      Harmónia a tanultakkal 7,99 1,68
3.      Harmónia a munka világának elvárásaival 7,47 2,11
4.      Reális, objektív értékelés 8,31 1,76
5.      Saját képességeinek próbája 6,77 1,94
     
9.      Az elméleti ismeretek tanulásának ösztönző hatásai 6,63 2,02
1.      Az elméleti ismeretek alapossága, mélysége 6,32 2,15
2.      Az elméleti ismeretek koherenciája, szépsége 5,99 2,13
3.      Az elméleti ismeretek filozófiai általánosítása 5,03 2,29
4.      Az elméleti ismeretek alkalmazhatósága a gyakorlatban 8,24 1,78
5.      Új feladatok megoldásához nyújtott segítség 7,56 1,76
     
10.  A gyakorlati ismeretek tanulásának ösztönző hatásai 7,6 2,05
1.      A tapasztalatok hasznosíthatósága 8,75 1,48
2.      Az elmélet igazolása 6,81 2,22
3.      A kézzel fogható „kész termék” okozta sikerélmény 8,24 1,83
4.      Gyakorlati munka eredményének bemutatása 7,1 2,42
5.      A gyakorlati foglalkozásokon tapasztalható „munkatársi” légkör 7,09 2,3

A szórás/átlag viszonyszám átlagos értéke 0,39. Ez az érték agyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a megkérdezettek meglehetősen azonosan ítélik meg a tanulási ösztönzőket, tehát a minta alapján megbízható következtetést vonhatunk le a teljes létszámra.

A minta eredményeinek elemzése

1. Miért éppen a KF GAMF-ot választotta továbbtanulásra?

A legnagyobb motivációs erő az itt tanított ismeretek iránt érzett érdeklődés. 1/9 7,07 pont. Hogy honnan tudják azt, hogy milyen tananyagot tanulhatnak majd itt azt valószínű az 1/3 kérdés válaszolja meg.

Meglepő, hogy a kar reklámtevékenysége (1,82 pont) szinte teljesen hatástalan. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy lényegesen javítani kell a beiskolázási információs tevékenységünkön.

Közepesnek tartják az elhelyezkedési lehetőséget az itt szerzett diplomával, ami reálisnak tűnik.

Jellemző a tanár szakos hallgatóink jó beállítódására, hogy a 3 db negatív töltetű (1/1, 1/2, 1/8) kérdések átlaga 4,09 pont, a 7 db pozitív töltetű kérdésé 5,89 pont.

2. Mitől függ az, hogy szívesen tanul-e egy tárgyat?

Kiemelkedő a tananyag érdekességére adott 8,11 pont, ami az 1/9 kérdésre adott magas pontszám után várható is, ugyanakkor mutatja a konzekvens döntést.

Második helyen a tanítás módszere áll 7,81 ponttal, ami nagyon erősen ösztönzi az oktatókat a módszereik fejlesztésére.

Harmadik helyen az oktató személyisége áll 7,59 ponttal, ami indokolna egy külön felmérést arról, hogy milyen személyiségjegyek tesznek leginkább vonzóvá egy oktatót, rajta keresztül a tárgyát.

Érdekes, hogy a gyakorlati jellegű tárgyak ösztönző hatása 2,25 ponttal magasabb, mint az elméleti jellegű tárgyaké.

Hallgatóinknak világos képe van arról, hogy mi az a tudás, ami hasznos számukra, amivel boldogulni lehet az életben. A tárgy keretében megszerezhető tudás hasznosságára adott 6,97 pont egyértelműen jelzi, hogy a tananyag tartalmának frissítése az oktatás létkérdése.

3. A megszerezhető tudás hasznosságának ösztönző hatásai

Láthatóan nincs különbség aközött, hogy általános jellegű az ismeret (6,81 pont), vagy egy speciális részterület mélyére hatoló (6,19 pont), csak az számít, hogy hasznosítható legyen.

Számottevő hatása van az ösztöndíjnak (5,71 pont) és a tudással megszerezhető elismertségnek (5,67 pont).

4. A megszerezhető tudás érdekességének ösztönző hatásai

Mikor érdekes a tudás? Leginkább akkor, ha találkozik a már kialakult érdeklődéssel. Vagyis kezdő hallgatóink kialakult érdeklődési körrel jelentkeznek hozzánk, azt várják, hogy ennek megfelelő tudáshoz jussanak (7,33 pont).

A téma aktualitása (6,86 pont) erősen hat, de nyitottak az új iránt is (6,75 pont). Elgondolkoztató, hogy ebben a csoportban a legkisebb motivációs erővel bíró legmodernebb eszközök alkalmazása is 6,45 pontot kapott.

5. Az oktató személyiségének ösztönző hatásai

Az oktató biztos tudása (8,21 pont) és a barátságossága (8,19 pont) fejezi ki azt, hogy a felsőoktatásban is jelentős szerep jut a közvetlen emberi kapcsolatnak. A neveljünk-e a felsőoktatásban kérdésre a hallgatók maguk adják meg a választ, emberi és szakmai téren is követhető mintákat, példaképeket akarnak.

6. Az oktatás módszereinek ösztönző hatásai

Nagyon elvárják a jó minőségű szemléltetést (7,88 pont) és a tárgyhoz illő, színvonalas oktatástechnológia alkalmazását (7,33 pont).

Alacsony pontszámmal jellemezték a saját aktivizálásuk fontosságát (5,82 pont), a tanórán kívül végzett külön feladatokat pedig nem tartják hatásos ösztönzőnek (4,63 pont). Ebből az oktatóknak le kell vonni azt a következtetést, hogy jobban kell szervezni az oktatást, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy azt tanuljuk meg legjobban, amit magunk tapasztalunk meg.

A 6/5, 6/6 és a 6/7-es tevékenységközpontú kérdésekre adott közepes pontszámokban az is benne van, hogy hallgatóink kényelmesek, nem akarnak nagy erőfeszítést tenni a tudásért.

7. A könyvek, jegyzetek, segédanyagok ösztönző hatásai

Hallgatóink szerint a világos érthetőség (8,63 pont) az írott tananyag legfőbb ösztönző ereje. Érdekes, hogy a multimédia olyan nagy hatással van rájuk, de a könyvek ábráinak szépsége az utolsó helyen áll (5,1 pont).

8. A követelményszint ösztönző hatásai

A követelmények áttekinthetőségére adott magas pontszám (8,42 pont) az oktatók legfőbb kritikája. Ugyanis teljesen természetesnek kellene lenni, hogy az értékelés reális és objektív (8,31 pont) és harmóniában van a tanított anyaggal (7,99 pont). Hallgatóink gyakran tapasztalják ennek ellenkezőjét, a mai oktatásunk egyik hiányossága a követelményrendszer szétszórtsága.

9. Az elméleti ismeretek tanulásának ösztönző hatásai

Nem szeretik az elméletet csak önmagáért tanulni, a gyakorlati alkalmazhatóság (8,24 pont) kiemelkedően fontos. A magas pontszám mögött kritika is sejthető, jelenleg nem mindig állítható, hogy csak használható elméletet oktatunk.

10. A gyakorlati ismeretek tanulásának ösztönző hatásai

A tapasztalatok használhatósága (8,75 pont) az összes felsorolt közül a legmagasabbra értékelt motivációs erő. Ugyancsak nagy motiváló erő az általuk előállított „termék” miatt érzett sikerélmény (8,24 pont). Legkevésbé az elmélet igazolása (6,81 pont) vált ki belőlük lelkesedést.
Összefoglalás

A felsőoktatásban ugyanúgy szükség van a hallgatók motiválására, mint a közoktatás bármelyik szintjén. A különbség csupán annyi, hogy a korral megváltozik a motivációs erőtér, más lesz fontos 20 éves kor környékén, mint kisiskolás korban volt. Ez a felmérés megmutatta, hogy mik azok a fontos tényezők, amikkel javítható a hallgatók hozzáállása a tanuláshoz. 

Kecskemét, 2005.

Kiss László igazságügyi szakértő