Késedelmesen kifizetett igazságügyi szakértői díjak

Beküldte Kiss László - 2014. máj. 02. 08:27
Téma: 

Az igazságügyi szakértői munkáért díjazás jár, amit az állami szervek hosszú ideje jelentős késessel fizetnek ki, a vonatkozó jogszabályban rögzített határidőket majdnem minden esetben túllépik. A késés mértéke nem függ a kormányzat politikai hovatartozásától, ebben nincs különbség jobb és baloldali vezetés között. 2013-ban a rendőrségi kifizetéseim átlagos késése négy hónap körül volt, de előfordult másfél éves elmaradás is. A bírósági kifizetéseimnél egy-két hónapos volt a csúszás, de négy hónapos is előfordult.

Mi a csúszás oka, hogyan csökkenthető a késés?
A rendőrségi kifizetések esetén a csúszás első számú oka a pénzhiány. Nem elegendő a rendőrségek költségvetési kerete, maguk előtt görgetik az adósságaikat, ezért szándékosan késlekednek a fizetéssel. Másik ok a túlságosan bürokratizált elszámolási rendszer, aminek működtetése oly nagy többletmunkát ró a rendőrségre, hogy nem győzik, így számtalan hiba csúszik az ügyintézés menetébe. Minden hiba a szakértőnél csapódik le, az ő díja késik. Vegyük sorra, hogyan jut el egy ügy az első megkereséstől a kifizetésig.
1. Az adott ügy előadója felhívja telefonon a szakértőt és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást kér a szakértői kompetenciáról, a szakvélemény elkészítésének várható határidejéről és a díj összegéről. Jelentősebb ügyekben munkatervet is kérnek, abból jól kiolvasható a szakértő hozzáértése, rátermettsége. Ha több szakértőt is megkeresnek, kiválasztják a megfelelő személyt, postázzák számára a kirendelő határozatot és a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratokat.
2. A szakértő tanulmányozza az anyagot, cselekvési tervet készít magának, szükség esetén helyszíni szemlét tart, tárgyakat vizsgál, személyeket hallgat meg, majd kidolgozza a szakvéleményt. A szakvéleménnyel együtt el kell küldeni a díjjegyzéket is. Régebben a számlát is mellékelni kellett, de 2010 óta nem szabad.
3. A rendőrség határozatban értesíti a szakértőt a díjjegyzékben közölt szakértői díj elfogadásáról. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy a számlát csak a határozat jogerőre emelkedése után szabad beküldeni.
Itt már jelentős csúszások fordulhatnak elő, nem ritka az sem, hogy egyszerűen elfelejtik kiküldeni a díjmegállapító határozatot. Résen kell lenni a szakértőnek, az egy hónapos határidő lejárta után azonnal telefonálni kell az ügyintézőnek, vagy levélben kell kérni a díjmegállapító elküldését.
4. Ha jogerőre emelkedik a díjmegállapító határozat, erről újabb határozatot küldenek a szakértőnek, egyben kérik a számla benyújtását. A teljesítés időpontjaként a jogerőre emelkedés dátumát kell figyelembe venni. A számlát egy hónapos fizetési határidővel kell kiállítani.
A jogerőre emelkedést kimondó határozat egy hónapon túli késedelmes kiküldése, vagy kiküldésének elfelejtése sajnos nem ritka esemény a rendőrség berkeiben. Ugyancsak oda kell figyelni a szakértőnek, és a határidő lejárta után azonnal jelezni a kell a késést.
Egyik-másik kapitányság nem küld jogerősítő határozatot. Reklamációmra közölték, hogy a díjmegállapító határozat keltétől számítva 8 nap után automatikusan küldhettem volna a számlát, mivel nem érkezett fellebbezés. Ezt a szabályt nem közölték előre, és nem értem honnan kellene tudnom, hogy érkezett-e fellebbezés.
5. Jó esetben a számla beküldése után egy hónappal megtörténik a díj utalása, de jó eset ritkán fordul elő. Jelenleg a főkapitányságok fizetik ki a díjakat, korábban volt egy időszak, amikor regionális központokból utaltak, akkor volt a leghosszabb a késés. Ha az egy hónapos határidő lejártával sem utalnak, akkor kell megkeresni az adott főkapitányság gazdasági osztályán a kifizetéseket bonyolító ügyintézőt. Két okra hivatkozva magyarázzák a késést:
a. Nincs keret: sorbaállás van a díjakért, megértő türelmet kérnek, ígérik, hogy utalnak, amint lehet.
b. Hiányosak a dokumentumok: nem kapták meg a kirendelő kapitányságtól a kirendelő határozatot, vagy a díjjegyzéket, vagy a díjmegállapító határozatot, vagy a jogerőre emelkedést kimondó határozatot, vagy egyiket sem.
Ilyenkor a szakértő gyanakodni kezd, és nyomozást indít az elmaradt iratok felkutatásához. Telefonálgat az ügy előadójának, és kéri a hiányzó iratok átküldését a főkapitányságra. Ő maga is segíthet, másolatot készít a nála levő dokumentumokról, és elküldi a kifizetőnek. Előbb-utóbb minden díj kifizetésre kerül, végleg elkallódott szakértői díjról nincs tudomásom.

Más a helyzet a bírósági kifizetésekkel. Ha a peres felek letétbe helyezik a díjat, akkor a pénz elkülönítve áll rendelkezésre, kifizetése nem a bírósági költségvetést terheli. Késés csak a szükséges iratok határidőn túli elkészítése miatt következik be, de ez sem ritka.

Kecskemét, 2014.
Kiss László igazságügyi szakértő