Hallgatói projekt
Motivációs hallgatói projektek a felsőoktatásban
Bevezetés
Az ismeretek rohamos gyarapodásával együtt járó legfontosabb kérdések egyike, hogy van-e belső késztetésünk és képességünk a tudás megfelelő ütemű elsajátítására, lépést tudunk-e tartani a világ fejlődésével, az élen állók, vagy a lemaradók között lesz-e a helyünk. Agykutatók, pszichológusok, pedagógusok hada kutatja befogadóképességünk határait, azokat a tanulástechnikákat, ahogyan e határokat egyre jobban meg lehet közelíteni.
A projektpedagógia egy hozzávetőlegesen 100 éves módszer, amely sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy alkalmazásával megnő a belső késztetésünk, motiváltabbá válunk a tanulásra.
A projektpedagógia történelmi előzményei
Nincs írásos emlékünk a történelem előtti oktatás „módszertanáról, de határozott elképzelésünk van arról, hogyan tanulhatták meg a szükséges ismereteket a gyerekek. Egészen biztos, hogy nem elméleteket bifláztak, hanem a felnőttek mellett természetes módon vettek részt az élet hétköznapi tevékenységekben, az „életprojektekben”. Még az ókori mesterek mellett tanuló ifjak is gyakorlat közben szerezték a tapasztalataikat. Azért tehették ezt, mert szemléletes dolgokat tanultak, és főleg azért, mert egy mesternek kevés tanítványa volt.
Az első nagy „oktatási reform” valamikor a középkorban következett be. Nem hirtelen és nem tudatosan történt a váltás, de az írás-olvasás „tömegessé” válásának igénye új módszereket követelt meg. Kialakult a mai osztály rendszer, ahol az azonos korú gyerekek együtt tanultak egy tanító irányításával. A mai értelemben vett első iskolák az egyházak keretében jöttek létre, ami meglátszott a tananyagon, és a tanítás módszerein is. A gyakorlatiasság igénye háttérbe szorult, egy koherens eszmerendszer vált elsődlegessé, amiből minden levezethető volt. Megjelent, és általánossá vált az új ismeretek elmélet felőli megközelítése. A gyakorlat megszűnt az ismeretek fő forrása lenni, legföljebb a későbbi inasiskolákban maradt meg első számú ismeretforrásként, a többi iskolában csak igazoló, bizonyító szerepet kapott.
A 18-19. századi Európa második nagy oktatási reformja akkor következett be, amikor általánossá, sőt a legtöbb országban kötelezővé vált az elemi oktatás, és ezzel egyidőben egyre többen iratkoztak középiskolába, és a felsőoktatásba. Ezt a már valóban nagy tömeget tette taníthatóvá a Herbart-féle metafizikai alapokon nyugvó, a kor szellemének megfelelően tudományosan megalapozott pedagógia, amit az első reformpedagógiai irányzatként is felfoghatunk.
A reformpedagógia második szakaszában, a 19-20. század fordulóján, a középfokú oktatás rohamos bővülésének időszakában, azok az irányzatok nyertek nagyobb teret, amelyek valóságos társadalmi problémákra adtak jó válaszokat. Ezek között ott találjuk a projektpedagógiát, amely, ha mesterségesen is, de visszaállította az ősi, gyakorlatias tanulási helyzetet.
A 20. század második harmadától a legtöbb európai országban újabb eltömegesedési jelenségnek lehetünk tanúi, ami a felsőoktatásban következett be. A tömegoktatás ellensúlyozására, az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében kiváló lehetőséget kínál a pedagógiai projekt alkalmazása.
A projektpedagógia
A projektpedagógia a 20. század elejének egyik legjelentősebb reformpedagógiai irányzata.
A párizsi Építészeti Akadémián már a 18. században megtalálhatók a projektpedagógia egyes elemei, az Egyesült Államokban a 19. század közepétől az építészeti és a mérnöki főiskolákon jelenik meg először. Gyakorlati alkalmazását és tudományosan megalapozott elméletét J. Dewey dolgozta ki. A 20. század elején Észak-Amerikában teret hódított az általánosan képző iskolák művészeti tárgyaiban és a szak-és mezőgazdasági iskolák szaktárgyaiban. Az 1910-es évektől kezdték elterjedtebben alkalmazni Európában.
Magyarországon is történtek kezdeményezések ebben az időszakban, ekkor jött létre Nemesné Müller Márta Családi Iskolája. Jelentős áttörés azonban csak az 1980-as évek végétől figyelhető meg. Hortobágyi Katalin 1991-ben megjelent Projekt Kézikönyve az iskolai gyakorlati pedagógiában is jól alkalmazható, Hegedűs Gábor 2002-ben megjelent elméleti és gyakorlati összefoglalást nyújtó Projektpedagógia tanulmánykötete pedig a téma egyik alapműve. A módszer alkalmazásának itthoni terjedése ugyan örvendetesen bővül, de az általános-és középiskolák nagy részében még soha ki sem próbálták. Elutasításának elsősorban iskolaszervezési okai vannak, de jelentős szerepet játszik a módszer ismeretlensége és a pedagógusok kísérletező kedvének hiánya is.
Projektpedagógia a felsőoktatásban
Nem jobb a helyzet a honi felsőoktatásban sem, ahol a közoktatáséhoz képest nagyobb oktatói szabadság ellenére sem használják ki kellően a benne rejlő lehetőségeket. Az oktatók nem is éreznek akkora indíttatást módszereik fejlesztésére, mint közoktatásbeli társaik. Leginkább a tanárképzésben folyó célirányos „projektoktatást projektoktatással” elvű tanításban fordul elő.
A műszaki felsőoktatás különösen kedvező lehetőséget kínál a projektek alkalmazása számára, azonban ez kevés intézményben történik kellő megalapozottsággal. A projektekben sok a spontán elem, legtöbb helyen az oktatók nem ismerik az elméletét, és nincs elég gyakorlati tapasztalatuk sem.
A felsőoktatási projekt legfontosabb jellemzői
A módszer lényege, hogy elméleti konstrukciók meghallgatása és megtanulása helyett a hallgatók valami konkrét, kézzelfogható "terméket" készítenek el. Egy adott téma iránt érdeklődő hallgatók csoportba szerveződve mélyülnek el egy probléma megoldásában. Ennek során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudniválókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással meglévő és frissen megszerzett tudásukat, az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését.
A projekttanítás tehát integratív jellegű, interdiszciplináris. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó összefüggéseiben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásában látja.
A projekttanítás lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: a bírálat és a kritika nyilvánosan történik. A bírálat célja nem csupán az érdemjegy megállapítása, hanem a cél és az eredmény összevetése, a végtermék minősége, továbbá az előállításához, a munkafolyamathoz fűzött reflexiók. A "terméket" nagyobb nyilvánosság elé kell tárni: nem elegendő, ha csak a tanár vagy a csoport tagjai látják.
Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja.
A projekt alkalmazása élményszerűvé teszi az ismeretszerzést, ezzel tanulásra motivál, segítve az oktatót a hallgatók érdeklődéséért folytatott küzdelemben.
A projektoktatás demokratizálja az oktatást, kollegiális viszonyt alakít ki oktató és hallgató között.
A projektpedagógia elméleti háttere
A projektpedagógia cselekvésre alapozott, empirikus pedagógiai módszer, filozófiája a pragmatizmus. A projektet a hallgató komplex módon tervezi, kivitelezi, ellenőrzi és a végén közzéteszi munkája eredményét. Az ismeret elemei tantárgyi keretben, differenciáltan kerülnek elsajátításra, a tudáselemek integrációja a projekt keretében valósul meg. A projekt lefuttatása akár induktív empirikus, akár konstruktív pedagógiai megközelítés szerint történik, a végeredmény használható, gyakorlatias, átfogó ismeret lesz, ami leginkább hiányzik kezdő mérnökeink tudástárából.
Az új ismeretek elméleti alapokról történő megközelítése a projektben áttevődik a gyakorlat felőli megközelítésre, ami a hallgatók nagy többségének preferált tanulási stílusa. (Kiss László: „A hallgatók tanulási stílusa” GAMF Közlemények 1996-97.)
Pedagógiai projektek a KF GAMF Kar mérnöktanár szakán
A mérnökpedagógia című tantárgy keretében évek óta folyik projektoktatás, vagy projekt-szerű oktatás. A hallgatók egyénileg, vagy csoportosan vállalnak egy nagyobb lélegzetű feladatot, aminek kidolgozására egy-két félév áll rendelkezésre. A témaválasztás teljes mértékben a hallgató saját érdeklődésének megfelelően alakul, ebben a fázisban az oktató csak ötletadó és szabályozó szerepet tölt be.
Tananyag-készítési projekt:
- Feladat:
Egy konkrét iskola igényét kielégítő számítógéppel támogatott tananyag készítése - A projekt célja:
A hallgatók sajátítsák el a tananyag készítésének technikáját. - A projekt részei:
- A kidolgozandó tananyag kiválasztása, a 2-3 fős csoportok kialakítása.
- Egy középiskolai szaktanár kiválasztása és megnyerése a konzulensi feladatra.
- A projekt munkatervének, ütemtervének elkészítése, a csoporton belüli feladatkörök kialakítása.
- Az oktató csomag egyes részeinek elkészítése.
- A kész anyag bemutatása, megvitatása.
- A kidolgozott tananyaggal szemben támasztott követelmények:
- A kidolgozott tananyag legyen világos, szabatos, könnyen áttekinthető, didaktikailag egységes.
- Kapcsolódjon a középfokú oktatás valamelyik szaktantárgyának egy témájához.
- Tartalmazza a tanári prezentáció szükséges kellékeit (szemléltető eszközök, vetített vázlatok, ábrák, képek, hangzó anyagok, filmek, animációk stb.)
- Tartalmazza a tanulók számára kiadható vázlatot.
- Tartalmazza az egyéni tanuláshoz használható nyomtatott tananyagot.
- Tartalmazza az egyéni tanuláshoz használható elektronikus (e-learning) tananyagot.
A projekt során elvégzendő:
- Feladat megfogalmazása 4-5 mondatban.
Hogyan tanították a témát eddig, milyen előnyökkel jár a program használata. - Információ-és adatgyűjtés az adott iskoláról, tantárgyról, rendelkezésre álló eszközökről.
A probléma részletes feltárása, a szakmai jellemzők, az informatikai háttér leírása 5-10 mondatban. - Az alkalmazandó szoftver kiválasztása, és ennek szakmai indoklása.
- Működő saját szoftver elkészítése a probléma megoldására.
- Dokumentáció elkészítése:
Leírás, használati útmutató. - Prezentáció készítése a bemutatáshoz.
- Bemutató előadás tartása. A program működésének bemutatása, a tananyag elmagyarázása.
A hallgatók által leggyakrabban választott témák:
- Villamos gépek, soros és párhuzamos rezgőkörök, Lissajous mérés szimulációs bemutatása,
- elektronikus erősítő alapkapcsolások, oszcillátorok, multivibrátorok, különböző fajta modulációs eljárások szimulációja,
- digitális tároló áramkörök, számlálók szimulációja,
- belsőégésű motorok működésének szimulációja,
- mechanikai rezgések, hullámok, ingamozgás szimulációja,
- földrajz tantárgy ismeretellenőrzési program készítése, térképismeretet ellenőrző program készítése,
- általánosan használható tudásellenőrző-kiértékelő program készítése stb.
A projekt hatásának kérdőíves felmérése:
A felmérés során ugyanazt a kérdőívet töltötték ki a középiskolai tanárok, a projektet még el sem kezdett hallgatók, és a projektet már elvégzett hallgatók, a kitöltési utasítások azonban különbözőek voltak. A felmérésben 32 középiskolai tanár és 126 mérnöktanár szakos hallgató vett részt.
- Kitöltési utasítás a középiskolai tanárok számára:
Értékelje saját pedagógiai munkájában betöltött fontosságuk alapján 0-10 közötti pontszámmal az alább felsorolt kompetenciákat. 0 pont: nem fontos, 10 pont: nagyon fontos. - Kitöltési utasítás a hallgatók számára:
A hallgatók kétszer töltötték ki a kérdőívet, először a projekt megkezdése előtt, másodszor a projekt befejezése után. A két kitöltés között közel egy év telt el, és mindkét alkalommal ugyanaz a kitöltési utasítás.
Értékelje saját képességeit az alább felsorolt szempontok alapján 0-10 közötti pontszámmal. 0 pont: gyenge, 10 pont: nagyon erős.
Az alábbi kérdőív tartalmazza az egyes kérdésekre adott válaszok átlagértékét is.
Kérdés | Tanári válasz | Hallgatói válasz | ||
---|---|---|---|---|
projekt előtt | projekt után | |||
1 | Csoportmunkában való együttműködési képesség | 5,91 | 4,19 | 6,21 |
2 | A tanulók munkájának szervezési képessége | 9,14 | 2,52 | 2,87 |
3 | Saját munka megtervezésének képessége | 8,36 | 5,63 | 7,24 |
4 | Emberi kapcsolatok kialakításának képessége | 8,67 | 7,67 | 7,25 |
5 | Problémamegoldó képesség | 7,29 | 4,62 | 8,28 |
6 | Önálló munkavégzés képessége | 7,81 | 4,52 | 5,86 |
7 | Az új ismeretek összegyűjtésének képessége | 8,9 | 4,27 | 6,97 |
8 | A fontos és kevésbé fontos tananyag elkülönítésének képessége | 6,03 | 4,01 | 5,21 |
9 | Komplex szemléletmód | 6,97 | 2,36 | 4,65 |
10 | Szakmai kommunikációs képesség | 8,7 | 3,27 | 3,41 |
11 | Tantárgyának szeretete | 8,27 | 3,58 | 7,86 |
12 | Vitatkozó képesség | 5,64 | 3,5 | 3,44 |
13 | Saját szakmai képességeinek ismerete | 6,66 | 6,62 | 8,57 |
14 | Meggyőző képesség | 7,56 | 3,48 | 3,64 |
15 | Empátia | 4,87 | 4,31 | 4,3 |
16 | Tárgyi tudás | 8,97 | 4,7 | 8,23 |
17 | Nyomtatott és elektronikus tananyag készítésének képessége | 5,73 | 3,65 | 9,6 |
18 | Prezentációs tananyag készítésének képessége | 6,34 | 5,64 | 7,47 |
19 | Új ismeretek megtanításának képessége | 8,79 | 3,54 | 4,27 |
20 | Oktatástechnológia és a média ismerete, használatának képessége | 7,11 | 5,79 | 6,7 |
Átlag | 7,39 | 4,39 | 6,1 |
Az eredmények összehasonlításával a következő megállapításokat tehetjük:
- Szignifikáns összefüggés mutatható ki a projekt teljesítése és a hallgatói kompetencia növekedése között. A projekt teljesítése után 1,7 ponttal értékelték magasabbra saját hozzáértésüket. A legnagyobb mértékben a tananyag készítésének képessége (5,9 pont), tantárgyának szeretete (4,28 pont), problémamegoldó képesség (3,66 pont) és a tárgyi tudás (3,53 pont).
- Nem mutatható ki szignifikáns összefüggés a tanárok szerint szükséges kompetenciák és a hallgatók által megszerzett kompetenciák között. A tanárok és hallgatók válaszai közötti korrelációs együttható értéke 0,1 alatt van.
Kecskemét, 2004.
Kiss László igazságügyi szakértő