Gondolatok az úthasználati díj kiterjesztéséről

Beküldte Kiss László - 2015. jan. 05. 03:18
Téma: 

 2015. január elsejétől újabb útszakaszokat tettek díjkötelessé Magyarországon. Megszüntették a városokat elkerülő autópálya szakaszok eddigi díjmentességét, illetve több, eddig ingyenes gyorsforgalmi út használatáért is fizetni kell. Cserébe bevezették az éves megyei matricát.
Mostantól személygépkocsik esetében egy megyén belül évi 5000 Ft-ért lehet használni az utakat az eddigi 42980 Ft helyett. A kormányzat hivatalos álláspontja szerint jól járt a lakosság, mert a többség egy-két megyén belül használja rendszeresen a fizetős szakaszokat, így 5000-10000 Ft lesz az éves díja az eddigi majdnem 43000 Ft helyett. Ezzel szemben az autósok sérelmezik, hogy matrica nélkül lehetetlenné válik a közlekedés, egyes helyek el sem érhetők nélküle. Ráadásul elviselhetetlenül zsúfolttá válnak a fizetős szakaszokat elkerülő városi utak, ami minden közlekedőt hátrányosan érint.
Jellemző a kormányzat más területeken is megnyilvánuló meggondolatlan kapkodására a bevezetés előkészítetlensége, átgondolatlansága. A köztudatba csak a karácsony előtti napokban bedobott ötlet kidolgozatlan, tele van ellentmondással, a közlekedés értelmetlen akadályozásával. Látszik, hogy csupán a bevételek növelése érdekli a kormányzatot, nem törődnek a lakossági igényekkel. Még a kormánypárti polgármesterekkel sem egyeztették a változásokat, közülük is sokan tiltakoznak a várható negatív hatások miatt.

A továbbiakban egy általános értékelést adok a magánszemélyként utakat használó autósok szemszögéből az útdíjakról, és annak beszedési módjáról.

Kétségtelen tény, hogy közutakra szükség van, habár komoly megfontolást érdemelne a közút és a vasút szerepe, a fejlesztési irányelvek meghatározása. A közút építése és fenntartása sokba kerül, a költségeket elő kell teremteni. A költségek előteremtésének legfontosabb kérdése, ki és hogyan fizesse meg azokat.

Az úthasználati díj általános szempontjai:
1. Az fizessen az utakért, aki használja.
2. Minden használóra egyformán vonatkozzanak a szabályok.
3. A díj arányos legyen a használattal.
4. Minden út használata után fizessenek a használók.
5. A díj beszedése egyszerű, ennek megfelelően olcsó legyen.

A létesítési és fenntartási költségek lehetséges forrásai:

A.) Költségvetés
Lehetőséget biztosít a teljes úthálózat minden költségének költségvetési keretből történő fedezése.
Az utak építését és fenntartását a költségvetés a befolyt adókból fizeti. Jelenleg a nem díjköteles utak mind ebbe a kategóriába tartoznak, például a települési és településközi úthálózat, kerékpár utak, járdák. Az autópálya építések megkezdése előtt az összes közutat költségvetésből építették és abból tartották fönn. Ma is vissza lehetne térni ehhez a megoldáshoz, aminek lennének előnyei és hátrányai egyaránt.

Előnyök:
a. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, mivel az adók beszedésének rendszere ki van alakítva, nem igényel új szervezetet. Csupán arra van szükség, hogy az adóbevételeket (kiegészítve pályázati és egyéb összegekkel) helyesen ossza szét a költségvetés az egyes területek között.
b. Nincs bliccelési lehetőség, mindenki alanyi jogon használhatja az utakat, nem kell ellenőrizni az útdíj megfizetését, nem kell büntetni a jogtalanul használókat.

Hátrányok:
a. Az adókból finanszírozott rendszerre való áttérés adóemeléssel járna. Az adóemeléssel párhuzamosan megszűnnének a jelenlegi úthasználati díjak, de nehéz lenne elfogadtatni a társadalommal az adóemelést.
b. Az úthasználat költségei nem használatarányosan oszlanak szét a használók között. Lehetetlen a cégek és magánszemélyek adójának mértékét az úthasználattal arányosan megállapítani. Mindenki úgy érezné, hogy többet fizet az utakért, mint amennyit használat alapján fizetnie kellene.
c. Még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország útjait nem csak az itthon adózók használják. A külföldi illetékességűek külföldön adóznak, az ő úthasználatukat is nekünk kellene megfizetni. Az adófizetés és az úthasználat helyének eltérését kompenzálni lehetne, ha egész Európa áttérne az adóban beszedett úthasználati díjakra. Ekkor ugyanis nagyjából ugyanannyi külföldi használná a magyar utakat, mint amennyi magyar a külföldieket. Jelenleg nem uniós cél az európai útdíj-beszedési rendszer egységesítése.

B). Az üzemanyag árába épített útdíj
Lehetőséget biztosít a teljes úthálózat minden költségének beépítésére az üzemanyag árakba, de jól kombinálható az adókban megfizetett útdíjjal is, mivel lehetőség nyílik az utak egy részét az üzemanyag fogyasztással arányosan, a többit a költségvetésből fizetni.

Előnyök:
a. Egyszerű és olcsó megoldás, mivel az üzemanyagtöltő hálózat ki van építve. A hálózat üzemeltetői az adókhoz hasonlóan be tudnák fizetni az útdíjat az útalapba, ahonnan finanszíroznák az építési, fenntartási költségeket.
b. Az üzemanyag fogyasztás nagyjából arányos a jármű útkoptató hatásával, tehát a nehezebb járművek után automatikusan magasabb lenne az egységnyi úthosszra eső díj, mint a könnyebbek után.

Hátrányok:
a. Nem minden üzemanyaggal működő gép használja a közutat, esetükben gondoskodni kell az útdíjmentes üzemanyag beszerzési lehetőségéről, illetve az útdíj visszatérítéséről. Ilyenek például a mezőgazdasági gépek jelentős része, a szivattyúk, áramtermelő gépek, légi és vízi közlekedés gépei stb.
b. Növekvő számban vannak már olyan nem hagyományos üzemanyaggal működő közlekedési eszközök, amik hidrogénnel vagy villamos árammal működnek. Ezek esetében is meg kellene oldani az útdíj beépítését az árba, ami házilagos áramtöltés esetén nehézséget okozna.
c. A külföldön tankolt üzemanyaggal magyarországi utakat használók nem fizetnének útdíjat, ami jelentős kiesést okozna, pótlása túlterhelné a hazai befizetőket. Mivel Európa többi országában nem ezt a módszert vezették be, nem lenne automatikus kiegyenlítődés, bonyolult szabályokat és jelentős költséggel működtetett apparátust kellene fenntartani ezen úthasználat díjának beszedésére.
Az Európai Unió vezetői sok területen igyekeznek az egységesítésre, jó lenne, ha a közlekedési rendszerek fokozatos közelítését is megoldanák, mert megkönnyítené az úthálózat fenntartását.

C.) Díjfizető kapus rendszer
A díjköteles szakaszok minden felhajtó és lehajtó részére díjfizető kaput építenek. Ilyen volt Magyarországon is, de lebontották, mert nem vált be. Sok európai országban használják, a horvát autópályákon szerezhettünk tapasztalatot az általuk keltett több kilométeres autósorokról.

Előnyök:
a. Pontosan nyomon követhető, hogy az egyes útszakaszok mekkora díjbevételt termelnek.
b. Igazságos rendszer, a díj arányos az úthasználattal.

Hátrányok:
a. Drága a létesítése és fenntartása.
b. Csak az autópályák díjai szedhetőek be vele, kisebb forgalmú, alacsonyabb díjazású utakon nem éri meg kiépíteni.
c. Jelentősen lelassítja a forgalmat, torlódásokat okoz.

D.) Matricás rendszer
Adott útszakaszokat (autópályákat, gyorsforgalmi utakat) csak előre váltott matricával lehet használni. A matricák adott időszakra szólnak (nálunk 10 napra, egy hónapra, egy évre). Sok európai országban alkalmazzák, egymástól nagyon eltérő szabályozással.

Előnyök:
a. Sok pénzt lehet beszedni vele teljesen indokolatlanul.

Hátrányok:
a. A legigazságtalanabb rendszer. Jövőbelátónak kell lenni annak, aki meg tudja becsülni, hogy hány kilométert fog autózni díjköteles szakaszon az adott időszakban. Csak annak elfogadható, aki rendszeresen használja a díjfizetős utakat, például munkába járáshoz.
b. A díj összege és a díjköteles úton megtett távolság között semmilyen összefüggés sincs. Ugyanannyit fizet az autós, ha egy alkalommal akar 5 km-t, vagy 10 napon keresztül minden nap 1000 km-t autózni a díjfizetős szakaszokon.
c. Az éves matrica az adott év első napjától a következő év januárjának utolsó napjáig érvényes. Év közben csak veszteséggel lehet éves matricát venni. Érthetetlen, hogy miért nem adnak ki pl. május 10-én a következő év június 10-ig érvényes matricát.
d. Nem lehet egy útra vagy egy napra szóló matricát venni. Ezzel szándékosan kizárnak kispénzű embereket az autópálya nyújtotta előnyökből, rákényszerítik őket a balesetveszélyes, túlzsúfolt, lassú utak használatára. Ahhoz lehet hasonlítani, mintha az élelmiszerboltban csak 10 kg-os, 30 kg-os, és 365 kg-os csomagolású kenyeret lehetne vásárolni. Nincs technikai akadálya annak, hogy rövidebb időre is adjanak matricát, csupán az útfenntartó kapzsiságával magyarázható a legkevesebb 10 napra szóló matrica. Régebben 4 napos matrica is létezett, de túl sokan vásárolták és a bevétel növelése érdekében megszüntették.
Véleményem szerint a legkevesebb 10 napra váltható úthasználati jog alkotmányossági kérdést is felvet, mert sok embert fölösleges kiadásra kényszerít.
e. A használati jog autóra szól és nem átruházható. Az egyéves matricák esetében komoly veszteség éri az autóst, ha év közben eladja az autóját.
f. A 2015. január elsejétől bevezetett új díjköteles szakaszok sok autósnak jelentenek többletkiadást az eddigiekhez képest. Bizonyos autósoknál az ezzel egyidőben bevezetett éves megyei matrica csökkenti a díjat, de még nehéz mérleget készíteni. Az mindenesetre máris látható, hogy a megyei matrica újabb igazságtalanságot és rejtett csapdákat hordoz magában.
A városok bevezető és a városokat elkerülő pályaszakaszok ingyenességének megszüntetése nagy tömegeket kényszerít matrica vásárlásra.
Ugyanúgy 5000 Ft-ot kell fizetni a Veszprém megyei 1 km-es autópálya szakaszért, mint Fejér megye összesen kb. 200 km hosszúságú útjaiért.

E.) Elektronikus nyilvántartó és számlázó rendszer
Egy ma még nem létező, de a távlati tervek között szereplő díjfizetési rendszer.
Ma már a legtöbb autópályán kiépült a rendszám alapján azonosítást biztosító leolvasó és felismerő rendszer. A kamerák föl vannak szerelve a legtöbb fölhajtó és lehajtó ponton és rendszám alapján ellenőrzik az autókat, hogy rendelkeznek-e úthasználati joggal, illetve mérik a sebességet. A sebesség túllépése, illetve a használati jog hiánya esetén a rendszer küldi az üzembentartó címére a büntetést. Szó van arról is, hogy nem csak a pillanatnyi sebességet méri a rendszer, hanem a két leolvasó kamera közötti távolságra eső átlagsebességet is, így nem lesz értelme túllépni a megengedett sebességet sehol, mert ha bármely két kamera közötti szakaszra számított átlagsebesség nagyobb a megengedettnél, automatikusan megy a büntetés.

Előnyök:
a. A meglevő rendszert könnyen föl lehetne használni az útdíj beszedésére is. A gáz, víz, villany, telefon, tévé, internet szolgáltatások díjbeszedéséhez hasonlóan az úthasználatot is mérni kellene, és havonta kiszámlázni. A számlán fel lehetne tüntetni a fel-és lehajtás időpontját, kilométer szelvényét, az út megnevezését, a tarifát és a fizetendő összeget.
b. Automatikusan teljesülne a használattal arányos díj, nem kellene előre fizetni az esetleg be sem következő használatért.

Hátrányok:
a. A külföldiek esetében nehezebb lenne a díj utólagos beszedése, ennek rendszerét ki kellene dolgozni.

Kecskemét, 2015. január 5.
Kiss László igazságügyi szakértő