Felsőoktatási projekt

Beküldte Kiss László - 2005. jan. 01. 12:00
Téma: 

Egy felsőoktatási projekt tanulságai

Összefoglalás

Az általános ‑ és középiskolai gyakorlathoz hasonlóan a felsőoktatásban is szükség van a tanuláshoz motivációra, az unalmas elméleti órák helyett a hallgatók aktivitására épített tevékenységközpontú módszerekre. Az egyik ilyen lehetséges módszer a projektpedagógia. A hallgatók szívesen veszik a monoton órák helyett alkalmazott színesebb csoportfoglalkozásokat, a gyakorlati haszonnal járó komplex feladatokat. A felsőoktatási projektek csak akkor hatékonyak, ha gyakorlati célokat valósítanak meg, ezért még tanórán kívül is hajlandók jelentős erőkifejtésre.

Ez a cikk bemutat egy pedagógiai projektet, elemzi annak eredményeit, és levonja a tanulságait.

Summary

Similar to the elementary – and secondary school teaching, motivation is necessary in higher education too. Instead of boring theoretical lessons there is need the student action based lessons. One of the feasible methods is the project pedagogy. Students are delighted to end the monotonous lessons and begin the complex job with practical advantages in small group teaching. The projects in higher education are efficient only in that case, if those aim to practice, so students are ready for force beyond lessons.

This article shows a pedagogical project, analyses that consequences and assesses conclusions.

Bevezetés

A Kecskeméti Főiskola GAMF Karán 1991 óta képezünk mérnöktanár szakos hallgatókat. Már a legelső évfolyamok tananyagának összeállításakor is nagy hangsúlyt helyeztünk a reformpedagógiai irányzatok bemutatására, amik közül kétségtelenül a projekt módszer iránt mutatkozott meg a legnagyobb érdeklődés. Néhány év alatt a projekt módszer tananyagból tanítási módszerré is vált, köszönhetően a hallgatók aktivitásának és a tanárok nyitottságának. 1995 óta minden hallgatónak lehetőséget biztosítunk egy projekt teljes végrehajtására. A projektben való részvétel önkéntes, a feladat végezhető egyedül, vagy 2-3 fős csoportokban. Jellemző a hallgatók jó hozzáállására, hogy évek óta szinte 100 százalékos a részvétel. A 6. és 7. félévben, csoportos foglalkozás keretében, összesen 40 órát biztosítunk a projekt szervezésére és bemutatására. A kivitelezés elmélyült munkát igényel, ezért legnagyobb részét otthon végzik.

2004-ben a feladat egy általános – vagy középiskolai tantárgyhoz illeszkedő komplett oktatócsomag készítése volt. 58 fő vett részt a munkában, 26 különböző oktatócsomag készült el.

A projektek bemutatása

A projekt fő célkitűzése az volt, hogy a hallgatók életszerű körülmények között sajátítsák el a tananyag készítésének technikáját. Másodlagos cél az iskolai tananyag-fejlesztési feladatok megismertetése, a tanári munka megszerettetése volt.

A projekt részfeladatai:

  • Egy középiskolai szaktanár kiválasztása és megnyerése a konzulensi feladatra
  • A kidolgozandó tananyag kiválasztása, 2-3 fős csoportok kialakítása
  • A projekt munkatervének, ütemtervének elkészítése, a csoporton belüli feladatkörök kialakítása
  • Az oktatócsomag egyes részeinek elkészítése
  • A kész anyag bemutatása, megvitatása, a bemutatóról videó felvétel készítése, vágása, szerkesztése
  • Az elkészített anyagok rendezése, álláskereső interjúkhoz ‑ videó felvétellel kiegészített és DVD-re felírt ‑ komplett bemutatkozó anyag készítése

Az oktatócsomaggal szemben támasztott követelmények:

  • A kidolgozott tananyag legyen világos, szabatos, könnyen áttekinthető, didaktikailag egységes.
  • Kapcsolódjon az általános iskolai vagy középfokú oktatás valamelyik szaktantárgyának egy témájához.
  • Tartalmazza a tanári prezentáció szükséges kellékeit (szemléltető eszközök, vetített vázlatok, ábrák, képek, hangzó anyagok, filmek, animációk stb.), a tanulók számára kiadható vázlatot, az egyéni tanuláshoz használható nyomtatott és elektronikus (e-learning) tananyagot.

A projekt végrehajtása:

  • A projekt végrehajtásának kezdete 2004. március, befejezése 2004. december.
  • A projektek elkészítésében összesen 26 szaktanár vállalt konzulensi feladatot.

Néhány tipikus projekt:

  • Belsőégésű motorok működése
  • Ferde hajítás, a közegellenállás hatásának bemutatása
  • Gömbtükrök és lencsék képalkotása
  • KRESZ tananyag készítése, tudás ellenőrzése animációs tesztekkel
  • Test mozgása lejtőn, a mozgó test animációs bemutatása
  • Vaktérkép készítése, az ismeretellenőrző program készítése

A projekt hatásának felmérése

A projekt megkezdése előtt és a befejezése után kérdőíves felmérést végeztünk, melynek célja annak kiderítése volt, hogy a sikeres teljesítés milyen hatással van a hallgatók saját pedagógiai kompetenciáikról vallott értékelésére. 20 kérdést tettünk föl, a válaszok határozottan igazolták, hogy szignifikáns összefüggés van a projekt teljesítése és a hallgatók önértékelésének javulása között. Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztük, a kiértékelést az SPSS program segítségével végeztük.

Jellegzetes eredmények

  1. Az oktatástechnológia és a média ismerete, használatának képessége kérdésre az átlagos pontszám 2,89-ről 5,71-re növekedett, ami 49 százalékos szignifikáns emelkedésnek felel meg. A projekt végrehajtása közben sokat foglalkoztak azzal a problémával, hogy az adott tananyagot milyen média segítségével lehet legeredményesebben eljuttatni a tanulókhoz. Próbálkozásaik közben sok ismeretre tettek szert, amit a konzulensek még finomítottak.
  2. A nyomtatott és elektronikus tananyag készítésének képessége 4,5-ről 8,43-ra növekedett, ez 47 százalékos fejlődést jelent. Saját bevallásuk szerint hozzávetőlegesen 100-200 munkaórát fordítottak a projekt elvégzésére, ebben benne volt a tanulás és kivitelezés teljes ideje. Ha csak az eltöltött idő mennyiségét nézzük, az is indokolja a jelentős javulást.
  3. A prezentációs tananyag készítésének képessége 4,96-ról 7,36-ra emelkedett, ez 33 százalékos növekedésnek felel meg. Hallgatóink már a projekt megkezdése előtt is tartottak kiselőadásokat, ehhez készítettek prezentációs anyagot. A nagyfokú növekedés oka a most elkészített anyag magas szintű követelményében és a kivitelezés szakszerűségében rejlik.
  4. A tantárgyának szeretete kérdésre adott válaszok átlagértéke ugyancsak szignifikánsan nőtt 6,61-ről 8,46-ra, ami 22 százalékos növekedést jelentett. Meglepően magasra értékelték saját tárgyuk szeretetét, elkötelezettnek látszanak a számítástechnika iránt. A növekedés magyarázataként a projekt kapcsán érzett sikerélményt említhetjük.
  5. A felmérés minőségének ellenőrzésére beírtunk négy olyan kérdést, amiben elvárásaink szerint a projekt végrehajtása nem eredményezhetett lényeges javulást, és ezek egyértelműen be is igazolódtak Nem volt kimutatható szignifikáns javulás az alábbi képességek megítélésében:
    1. A tanulók munkájának szervezése
    2. Saját munka megtervezése, szervezése
    3. Szakmai kommunikációs képesség
    4. Empátia
  6. 10 százalék körüli javulás mutatható ki az emberi kapcsolatok kialakításának képessége és a saját szakmai képességeinek ismerete kérdésekre adott válaszokban. A válaszok megbízhatósága nem érte el a didaktikai vizsgálatok esetében szokásos 95 százalékos szintet, de éppen a határon volt. Előzetes elvárásaink szerint nagyobb növekedésnek kellett volna bekövetkezni, az elmaradás okait még elemezni kell.
  7. 14 százalékos szignifikáns javulást mutatott az új ismeretek megtanításának képessége, pedig a projekt nem járt együtt tanítási gyakorlattal. Egyértelműen kiderült, hogy bizonyos transzfer hatás érvényesült, ugyanis a jobban használható tananyag nagyobb önbizalmat adott annak ellenére, hogy valójában ezt a tananyagot nem próbálták ki tanítás közben.
  8. A csoportmunkában való együttműködés képességének megítélése 4,36-ról 4,39-re javult a projekt során, ami mindössze 1 százalékos változás, és messze a hibahatár alatt van. Nem találjuk a várt javulás elmaradásának konkrét okát, pedig látszólag jó együttműködés alakult ki a csoportokon belül. Elképzelésünk szerint az ok a magyar mentalitásban keresendő, az individualista beállítódás érződik hallgatóink válaszaiban is.

A projekt egyéb hatásai:

A legmeglepőbb válaszokat az egyéb kérdésre adták. A kérdés nem volt konkrét, a hallgatók azt írhatták be, ami szerintük leginkább jellemezte a projektet. Az 58 hallgatóból 44 válaszolt az egyéb kérdésre, és közülük 22 válasz azzal volt kapcsolatos, hogy a majdani állásinterjúkra egy biztos háttéranyaggal rendelkeznek. 12 válasz a projekt gyakorlati hasznosságához kapcsolódott.

Tipikus válaszok:

  • Nyugodtabban megyek az állásinterjúra.
  • Magabiztosságot ad az elkészült DVD.
  • A mérnöki ismeretekből is kellene ilyet készíteni.
  • A szerzett ismereteket jól hasznosíthatom a tanári munkában.
  • A konzulens elkérte a tananyagot, hogy beépítse saját oktatásába.
  • A tapasztalatok hasznosak minden munkahelyen, nem csak az iskolában.
  • A gyakorló iskolámban még senki sem készített ilyet.
  • Eddig nem is gondoltam komolyan, hogy szeretnék tanítani.

Az egyéb válaszok pozitív kicsengése miatt interjúkat is készítettünk, hogy lássuk hogyan változott a hallgatók véleménye.

Egyértelművé vált, hogy csak olyan feladatokat végeznek szívesen, aminek valamilyen gyakorlati haszna van. Nem tekintik gyakorlati haszonnak az elméleti órákon is tanult ismeretek elmélyítését, szélesítését. Nem akarnak az elméletből többet tudni annál, mint ami a vizsgák letételéhez minimálisan szükséges, de nagyra értékelik a rögtön hasznosítható, naprakész tudást, amiből véleményük szerint nagyon keveset kapnak a főiskolán. A főiskolai oktatás stílusa szerintük unalmas, a tananyag tele van fölösleges ismeretekkel. Ez az oka annak, hogy nem járnak órákra, amiről csak lehet, hiányoznak. Egyetlen dolog képes ebből az állapotból kibillenteni őket, ha valami konkrét hasznosíthatósággal párosul a megszerzett tudás, vagy tapasztalat.

Nagyon fontos számukra az önpróba lehetősége. Szerintük a projekt legfőbb érdeme az volt, hogy bebizonyította, amit az elején maguk sem hittek, hogy képesek egy nehéz és hosszú feladatot teljesíteni. A teljesítés sikeréhez véleményük szerint nagyban hozzájárult a konzulensek rendszeres segítsége, és a saját maguk által készített ütemterv.

Többen is beszámoltak arról, milyen jó érzés töltötte el őket egy-egy részfeladat sikeres elvégzése után, élvezték a nagyon ritkán megélt sikerélményt.

Kiderült, hogy a tanár szakot sokan csak azért választották, mert ezzel 8 félévre hosszabbodott az állami finanszírozás ideje a mérnöki szakon érvényes 6 félévével szemben. A kredit-rendszer miatt előzőleg már csúsztak a tanulmányaikban, nem tudták volna 6 félév alatt befejezni a mérnöki szakot, ezért léptek át a tanári szakra. A tanári szak eredetileg csak egy mentőöv volt számukra, de a projekt változtatott az eddigi felfogásukon, érdeklődőkké váltak a tanári munka iránt. Látják az iskolai munka nehézségeit, az alacsony fokú társadalmi megbecsülést, de megérintette őket a tanári munkában rejlő alkotás szépsége.

Az oktatócsomag készítése sem lett volna önmagában vonzó feladat, de két dolog azzá tette: a konzulens tanárok segítő, sok esetben kollegiális hozzáállása, illetve a már említett bemutatkozó DVD. Teljesen egybehangzó volt a vélemény, hogy a legfontosabb motiváló erő a DVD volt.

Kecskemét, 2005.

Kiss László igazságügyi szakértő