Zöldek, kontra atomisták, avagy napenergia vagy Paks?

Beküldte Kiss László - 2014. dec. 28. 05:08
Téma: 

Néhány héttel ezelőtti kerékpár túránkon megálltunk a tőserdői strandon uniós pályázatból létesített napelemes rendszer mellett és kicsit beszélgettünk az éppen ott dogozó szerelőkkel a technikai részletekről. A kihelyezett disszeminációs táblán, illetve a Lakitelek önkormányzat határozatai között is megtalálhatóak a következő műszaki és pénzügyi adatok:
Aktív felület: 300 m2.
Névleges teljesítmény: 49,5 kW.
Létesítési költség 54,5 millió Ft.

Számoljunk euróban kerekített számokkal!
Létesítési költség: 180 000 euró.
Fajlagos létesítési költség: 3600 eoró/kWh.
Ne felejtsük el, hogy a napelem csak nappal termel áramot, az éves kihasználtsága átlagosan 16-20%. Fajlagos létesítési költség 20%-os kihasználtsággal számolva: 18 000 euró/kW.
Ne felejtsük el azt se, hogy amikor nem süt a nap, akkor más forrásból kell pótolni a kiesett áramot. A tartalék erőmű teljesítményének pontosan meg kell egyezni a napelem névleges teljesítményével. A jelenlegi technika mellett csak víz-vagy gázerőmű alkalmas tartaléknak, mivel ezeket 1-2 óra alatt be-vagy ki lehet kapcsolni. A gázerőmű fajlagos létesítési költsége a kisebb, kb. 2000 euró/kW.
A napelem fajlagos létesítési költsége a vonzataival együtt: 20 000 euró/kW.

A Paksi atomerőmű tervezett 2 új blokkja 2x1200=2400 MW teljesítményű lesz.
A tervezett létesítési költség: 12 500 000 000 euró.
Fajlagos létesítési költség: 5200 euró/kW.

Következtetések:
1. Egységnyi teljesítmény napelemmel létesítve 3,85-ször annyiba kerül, mint a nukleáris erőművel. (A napelemes rendszer fajlagos létesítési költsége majdnem független a teljesítménytől, tehát a MW-os tartományban is hasonló.)
A napelem létesítése aktív felületéhez képest kb. kétszeres nagyságú termőföldet igényel, azaz 60 m2/kW. Ezt a többletköltségét nem vettem figyelembe.
2. A létesítési, fenntartási és üzemeltetési költségek összehasonlítása:
Ha az atomerőműben előállított 1 MWh villamos energia összes költsége 1 egység, akkor gázerőműben kb. 2 egység, napelemmel 3 egység.
3. A napelemes energiatermelés mögött álló gázerőmű üzemeltetése ráfizetéses, ugyanis csak 80%-os kihasználtsággal működhet. Évente átlagosan 2,4 hónapot áll, vagy ami még ennél is rosszabb, alacsony hatásfokkal, félgőzzel üzemel. A napelemmel termelt energia hasznát tovább csökkenti a tartalék erőmű vesztesége.
4. Az atomerőmű 30 évre készül, de az eredeti beruházási költség töredékéért élettartama 50 évre hosszabbítható. (Fő költség a reaktor anyagának regenerálása.)
Az atomerőmű a teljes élettartama alatt azonos hatásfokkal működik.
Teljesítménye nem csökken, sőt a későbbi fejlesztések révén még nőhet is. Ez történt Pakson a 4 db. eredetileg 440 MW-os blokkal, a turbina és a szekunder hűtőkör javításával 470 MW lett az egységteljesítmény.
Nincs még 25 éves tapasztalat a folyamatos fejlesztés alatt álló mai napelemekre, nem tudjuk mekkora lesz a teljesítmény csökkenése a valóságban 20-30 év múlva.
Egyes előrejelzések szerint a napelemek hatásfoka a következő 15-20 év alatt lényegesen javul, az áruk csökken. Nem valószínű, hogy a ma telepített napelemek még 25 év múlva is üzemelnek, mert előbb lecserélik azokat korszerűbbekre.
5. Az atomerőmű gazdaságosságáról, káros kibocsátásáról, veszélyeiről, illetve a többi energiatermelési móddal való összehasonlításról megbízható adatok találhatóak Aszódi Attila cikkében: http://www.matud.iif.hu/07jan/04.html.
A napenergiát szokás tiszta energiának nevezni, ami igaz is. A legkevesebb környezeti kárt ez okozza annak ellenére, hogy a napelemek gyártása is jár bizonyos környezeti terheléssel.
6. Ugyan még távolról sem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy a napelemekkel megtermelt villamos energiát ne tudnánk hasznosítani, de a meglevő villamos energia rendszerünk stabil működési tartományában nem képes egy bizonyos mennyiségnél több, időben tervezhetetlen energiát befogadni. Egyes számítások szerint a stabil energiaellátás veszélyeztetése nélkül az erőművek összes beépített teljesítményére vonatkoztatva kb. 15-20% lehet a nap-és szélenergia együttes beépített teljesítménye.
Meg kell jegyezni, hogy a nap és a szél energiájának kombinált hasznosítása javítja a rendelkezésre állás egyenletességét, mivel a szél többnyire akkor fúj, amikor nem süt a nap. Külön fejezetet érdemelne a magyarországi szélenergia hasznosításának gazdaságossági vizsgálata.
7. Hogyan lehetne versenyképessé tenni a napenergia villamos átalakítását?
a. A Föld körüli pályára helyezett napelemmel termelt jelentős mennyiségű villamos energia Földre juttatása ma még csak álom, jelenleg semmi realitása. Pedig az alacsony hőmérséklet miatt bekövetkező 1,2-szeres hatásfokjavulás, valamint a 35%-al nagyobb besugárzott teljesítmény 1,6 szorosára növelné a mai elemek egységteljesítményét. A napi 24 órás állandó besugárzás miatt ötszörös lenne a termelt energia mennyisége, és nem kellene tartalék erőmű sem.
b. Reálisabb megoldásnak látszik a Föld felszínének tervszerű betelepítése napelemekkel. A napsütéses, sivatagos területeken – lehet a tengereken is – kelet-nyugat és észak-déli irányban, a fogyasztási igényeket figyelembe véve, ki kellene alakítani napelemes erőműveket. Előnye lenne az állandó rendelkezésre állás, hátránya a hatalmas szállítási távolságok, valamint a magas létesítési költség. Egyelőre ennek sincs sok realitása.
c. A folyamatos fejlesztés és a tömeggyártásból eredő egyre csökkenő ár reális lehetőségét adja a napelem versenyképességének. Ha a mostani 12-15%-ról 35-40%-ra sikerülne emelni az ipari használatra vonatkozó hatásfokot, és a mostani felére lehetne csökkenteni az árat, már a legolcsóbb atomenergiával is versenyképes lenne a napenergia. Erre az előrejelzések szerint 20-30 éven belül van remény.
8. Ki fizeti a fejlesztés árát?
A fejlesztést mindig az fizeti, aki vásárol a termékből. A jelenleg energiatermelésre telepített napelemekkel nem az a cél, hogy most azonnal olcsó energiát állítsunk elő, hanem az, hogy tiszta energiaforrást használjunk, illetve finanszírozzuk a fejlesztést.
Az uniós pályázatokból telepített napelemes rendszerek mennyisége rohamosan nő Nyugat-Európában, és megindult nálunk is. Összességében ma még csak többletkiadást jelent az uniós országoknak, amit ügyesen elfednek a pályázatokkal, mivel közel 100%-ot fizetnek a központi költségvetésből.

Végső következtetés:
Rövid távon gazdaságilag nem indokolt a zöld aktivisták erőltetett atomerőmű-ellenessége, illetve a napelemes rendszerek telepítésének követelése. Azt viszont látni kell, hogy nem szabad kimaradni a technológiai fejlesztésből, illetve a fejlődés követéséből, de bölcs gazdasági mérlegelést igényel a fejlesztésre fordított összeg nagysága.
Véleményem szerint Magyarországon csak akkor érdemes napelemes rendszert építeni, ha a beruházási költségeknek legalább 75%-át az EU biztosítja. Lakossági pénzből, vagy a magyar költségvetésből kár lenne támogatni a nyugati és ázsiai multi cégek fejlesztőit.

A címben föltett napenergia vagy Paks kérdés hibás szemléletet tükröz, a helyes megközelítés a napenergia és Paks állítás. Nem kétséges, hogy szükséges a napenergia villamos átalakításának fejlesztése, itthoni alkalmazásának terjesztése, de a paksi fejlesztés nélkül lehetetlen megfizethető áron kielégíteni a magyar fogyasztók igényét az következő évtizedekben..

Érdekességek:
• Finnország is az orosz Roszatommal építtet atomerőművet, miután a franciákkal elkezdett erőmű évekkel a kitűzött átadási határidő után sem készült el.
• Németország 2022-ig tervezi atomerőműveinek leállítását. A kieső villamos energiát főleg francia forrásból szerzik be, ahol az összes villamos energia 78%-át atomerőművekben állítják elő. A leállítási terv ellen egyre többen emelik fel szavukat.
• A fukushimai baleset után Japán az összes atomerőmű leállítását tervezte, de ezt a tervet mára elvetették. A leállított erőműveket újra beindítják.

Kiss László 

igazságügyi szakértő
2014. december 28.